GYIK

-  Mit jelent a D2, D3, D4 vízállóság?

A vízállósági értékeket, a módszereket és a mintakészítés módját az EN 204-es és 205-ös szabvány írja le.

A határértékek és a felhasználási területek a következők:

-  Hígítható-e vízzel bármelyik ragasztó?

A műszaki leírásban leírtak szerint kell eljárni. Általában nem célszerű hígítani, de szükség esetén 5% (esetleg 10%) vízzel hígíthatók, de gyakran a hígítással a viszkozitás gyors csökkenésére kell számítani.

-  Mit jelent a fazék idő?

Fazékideje csak kétkomponensű ragasztóknak van. A jelentése: az az idő, ami eltelhet az edző/térhálósító/katalizátor hozzákeverésétől a felhasználásig. Ez az idő többnyire jól érzékelhető, jelentős viszkozitás növekedés vagy legélesedés jelzi a fazékidő leteltét. Gyakorlatilag a fazékidő letel-tével a ragasztó felhasználhatatlanná válik. Egyes ragasztóknál előfordulhat ( D3 alapragasztó + izoci-anát edző), hogy a fazékidő leteltekor az edző elbomlik, a ragasztó állaga nem változik, száradás után D4-es helyett csak D3-as vízállóságú marad.

-  Mennyi a fazékideje az 1kD4 ragasztónak?

Az 1kD4 –nek nincs fazékideje, pont úgy mint a D2 vagy D3 ragasztónak. A termek szavatossági idejé-vel egyenlő. Az 1kD4 olyan adalékokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a fazékidő gyakorla-tilag 6 hónap legyen, így a gyártáskor hozzákeverjük a térhálósítót, és amennyiben a tárolási hőmér-séklet nem magasabb 25°C-nál a bekevert ragasztó 6 hónapig használható. A tárolási idő vége felé a viszkozitás lassan emelkedik, 6 hónap tájékán teljesen legélesedik, és felhasználásra alkalmatlanná válik. Magasabb hőmérsékleten ez a folyamat lényegesen hamarabb (akár 2-3 hónap alatt) bekövetkezik

-  Mi a hasonlóság és különbség a kétkomponensű D4 és az 1kD4 ragasztó között?

A két termék kémiai összetétele hasonló. Mindkét termék D4 vizállóságú. A legfontosabb külömbség abban van, hogy az egy komponensűhöz már a gyártáskor hozzátesszük a térhálósítót, míg a másikhoz felhasználás előtt az 5% térhálósítót hozzá kell keverni.

- Mi a különbség a karbamid-formaldehid gyanta alapú és a PVAC alapú ragasztók között?

A műgyanta alapú ragasztók karbamid és formaldehid vagy melamin és formaldehid polikondenzáci-ójával készül, míg a PVAC alapú ragasztó vinil-acetát polimerizációjával készül. A műgyanta alapú ragasztóból folyamatosan távozik el formaldehid, ezért az EU-ban maga a ragasztó, a ragasztó mara-déka, a mosáshoz felhasznált víz, a beszáradt ragasztó veszélyes hulladéknak minősül, amit elkülöní-tetten kell kezelni, nyilvántartani és megfelelő engedéllyel rendelkező begyűjtőhelyen leadni. A fel-használás során a ragasztóból eltávozó formaldehid szennyezheti az üzem levegőjét, egészségi káro-sodást okozhat, ezért eliminációs határértékek vannak előírva. A bútorlapok (MDF, OSB, stb) gyár-tása (gyakran) ilyen ragasztó felhasználásával történik. A bútorokból folyamatosan távozik a formal-dehid, amely mérgező, ezért a mennyiségére szintén határértékek vannak megadva.

A PVAC alapú ragasztókból semmiféle káros anyag nem távozik sem a felhasználás során, sem pedig az ilyen ragasztóval készült termékből. Egyes esetekben a ragasztó tartalmazhat veszélyes összetevőt, többnyire az előírt értékek alatt (pl. tartósítószer)

- Szabad-e ragasztani PVAC ragasztóval tartó gerendát és ennek milyen következményei lehetnek?

Nem szabad. A PVAC ragasztó megszáradt filmje tartós terhelésre folyadékhoz hasonlóan viselkedik. A molekulaláncok elmozdulhatnak (hidegfolyás), ami a gerenda töréséhez vezethet. Tartószerkeze-tekhez a PUR ragasztókat, és a karbamid-formaldehid műgyanta ragasztókat célszerű használni.

- Hogyan szállítsuk és tároljuk télen a ragasztót?

A PVAC alapú ragasztók fagyveszélyesek. Ezért garantálni kell a minimum + 5°C, de célszerűbb a +15 °C tárolási, szállítási hőmérsékletet. Ha a ragasztó mégis lehűl +5C alá ( DE NEM FAGYOTT MEG) , meleg helyen kell tárolni addig amíg felmelegszik és célszerű  megkeverni használat előtt.

-  Miről ismerjük fel, hogyha a  ragasztó megfagyott? Mínusz hány foknál nem veszíti el a ragasztó a ragasztási képességeit? Mi történik a ragasztóval, ha megfagy, használható-e még?

A ragasztó egy kolloid rendszer, fagyáskor a benne lévő víz megfagy, megszilárdul, a ragasztó részecskék koagulálnak(összetapadnak). Kiolvadás után az összetapadt ragasztórészecskék túrós csapadék formájában kiülepednek, a ragasztó felületén átlátszó folyadék marad. Egyes esetekben a hideg hatására a védőkolloidnak drasztikusan megemelkedik a viszkozitása, koaguláció nem történik, de kiolvadás után legélesedett, kocsonyás szerkezetű anyagot kapunk. A korszerűbb –elsősorban D3 – ragasztók a védőkolloid kisebb hidegérzékenysége miatt kiolvadás/kiolvasztás és átkeverés után újra használhatók. Ezek a ragasztók több fagyási ciklus után felkeverés után felhasználhatók. (A jelenleg gyártott D3 ragasztónk 3 fagyási ciklust kibír.) Javaslom, hogy végezzenek próbafagyasztást, hogy lássák, hogy néz ki.